Változások a részszámlák fűtési hődíj tételének mennyiség meghatározásában

Korábban már hírül adtuk, hogy Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. november 19-i ülésén tárgyalta a távhőszolgáltatásról szóló 32/2009 (X.26.) rendelet módosítását. Ennek megvalósítását követően jelentősen változik a részszámlákban a fűtési hődíj mennyisége, melynek számítási módját jelen cikkünkben részletesen bemutatjuk.

A távhőszolgáltatási részszámlákban a fűtési idényben – jellemzően októbertől áprilisig – a számla második tétele a fűtési hődíjat tartalmazó sor. Mennyisége a felhasználási hely fűtött légtérfogatának, a tárgyhavi fűtött napok és fűtési idény napjai hányadosának, valamint az úgynevezett „fajlagos fűtési hőszükséglet” szorzataként kerül meghatározásra.

Mi az a „fajlagos fűtési hőszükséglet”?

Egy több éves átlagban gyűjtött hőszükségleti adatok alapján megállapított érték, melynek jelentése: egy légm³ légtérfogat felfűtéséhez szükséges hőmennyiség a teljes, 183 napos fűtési idényben. Mértékegysége: GJ/légm³,idény. Értéke korábban a távhő rendeletben foglaltak szerint, egy  kötött, megállapított érték volt:

•  Nem korszerűsített épületeknél 0,220 GJ/légm³,idény (alapérték)
• Korszerűsített épületeknél 0,176 GJ/légm³,idény (20%-kal mérsékelt érték)
• Rossz hőtechnikai tulajdonságú épületeknél 0,275 GJ/légm³,idény (legfeljebb 25%-kal növelt érték)

Tekintettel arra, hogy ez a teljes fűtési idényre (183 napra) vonatkozik, ennek egy hónapra eső része a havi fűtött napok száma szerint változik.

Hogyan kerül kiszámításra a havi fűtési hődj a részszámlákban?

A részszámlába kerülő fűtési hődíj menyisége a lakás fűtött légtérfogata, a havi fűtött napok száma, és  „fajlagos fűtési hőszükséglet” érték szorzataként került megállapításra.

Eddig például egy átlagos, 141 légm³ fűtött légtérfogatú lakás részszámla hődíja egy 31 napos fűtött hónapban (december, január, március) az alábbiak szerint alakult:

Egy teljes fűtési idényben (183 napra) összesen tehát a részszámlákban beszedett fűtési hődíj az alábbi volt:

A költségmegosztókkal szerelt épületek felhasználóinak éves elszámolási adataiból tudjuk, hogy a költségosztó cég által kiszámított, részükre elszámolandó fűtési hőmennyiség ehhez képest sokszor lényegesen kevesebb volt. Nem ritkán a fenti hőmennyiség fele, harmada sem volt – ők jelentős visszatérítést kaptak, másoknál viszont ennél több hőt kellett elszámolnunk – nekik fizetendő többletük keletkezett.

A korábbi elszámolások alkalmával tapasztalható jelentős mértékű visszatérítések, illetőleg esetenként a magas fizetendő többlet miatt változtattunk a részszámla hőmennyiségek megállapításán. A  „fajlagos fűtési hőszükséglet” érték ezentúl a legutóbb elszámolt időszak tényleges fűtési hőfelhasználása alapján kerül kiszámításra, mivel az elszámolt tényleges fűtési hőfelhasználás (GJ) és a felhasználási hely (lakás) fűtött légtérfogatának (légm³) hányadosaként meghatározható a tényleges fajlagos  fűtési hőszükséglet.

1. Példa: Egy alacsony fogyasztású 141 légm³ légtérfogatú lakás ténylegesen elszámolt 2015. évi fűtési hőmennyisége összesen 13,969 GJ volt. E helyen a tényleges éves fajlagos hőszükséglet = 13,969 GJ/141,00 légm³ = 0,099 GJ/légm³,idény. Ennek a felhasználónak a részszámláiban tehát a következő elszámolásig 0,099 GJ/légm³, fajlagossal kerül számlázásra a fűtési hődíj, aminek mennyisége egy 31 napos hónapban:

141 légm3 × 0,099 GJ/légm3,idény ×	31 nap	= 2,365 GJ
	183 nap

2. példa: Egy magas fogyasztású  141 légm³ légtérfogatú lakás ténylegesen elszámolt 2015. évi fűtési hőmennyisége összesen 37,259 GJ volt. E helyen a tényleges éves fajlagos hőszükséglet = 37,259 GJ/141,00 légm³ = 0,264 GJ/légm³,idény. Ennek a felhasználónak a részszámláiban tehát a következő elszámolásig 0,264 GJ/légm³, fajlagossal kerül számlázásra a fűtési hődíj, aminek mennyisége egy 31 napos hónapban:

141 légm3 × 0,264 GJ/légm3,idény ×	31 nap	= 6,306 GJ
	183 nap

A teljes fűtési idény fűtött hónapjaiban tehát gyakorlatilag ugyanannyi részszámla hődíjat szedünk be összesen, mint amennyi az előző évi ténylegesen elszámolt hőmennyiség volt (eltekintve a tizedes értékek kerekítése okozta kisebb eltérésektől).

		Január	Február	Március	Április	Október	November	December	Összesen
	Fűtött nap:	31	28	31	15	17	30	31	183 nap
1. példa	Fűtés hő (GJ):	2,364	2,136	2,364	1,144	1,297	2,288	2,364	13,957 GJ
2. példa	Fűtés hő (GJ):	6,306	5,695	6,306	3,051	3,458	6,102	6,306	37,224 GJ

Ezzel a módszerrel kiküszöbölhető egyrészt a valóságos igényekhez képest magasabb összegű részszámlák és az alacsony fogyasztás értéke közötti nagy eltérés, mely elszámoláskor nagy összegű visszatérítést vagy – fordított esetben, nagyobb hőfogyasztás esetén – nagy összegű fizetendő többletet eredményezett.

A következő fűtéselszámolások során tehát a felhasználó elszámolása akkor tartalmaz majd hődíj visszatérítést, ha saját előző időszaki hőfogyasztásához képest kevesebb fűtési hőt, illetve akkor tartalmaz majd fizetendő többetet, ha a saját előző időszaki hőfogyasztásához képest tőbb fűtési hőt használt fel.

Számláink második, részletező oldalán a tájékoztató adatoknál ezentúl feltüntetjük a számlában alkalmazott, aktuális „Fűtési fajlagos hőszükséglet” értékét is.

Hasonlóan a részszámlák melegvíz mennyiségének (vízm³) változtatási lehetőségéhez, felhasználóinknak – bizonyos észszerűségi határok között – lehetősége lesz ennek az értéknek igény szerinti módosítására is, ha úgy ítélik meg a költségosztók mért egységei alapján, hogy a tárgyévben az előző évihez képest több vagy kevesebb fűtési hőfelhasználás várható.