Megelégelték a fagyoskodást, ezért kereste fel lapunkat a Szent István király úti társasház több lakója. Mint mondták, tanulságként másoknak és problémájukra megoldás kereséseként osztják meg történetüket.
A ház tizennégy lakásában korábban a városi távhőrendszer biztosította a fűtést és a melegvíz-szolgáltatást. Nem is volt semmi gond, amíg – ahogy a lakók fogalmaztak – el nem húzták az orruk előtt a mézesmadzagot. Az addiginál sokkal olcsóbb fűtést ígértek, ha leválnak a távhőről és saját gázkazánt üzemeltetnek. Ezt meg is tették: 11 millióba került az átalakítás, ehhez hitelt is felvett a ház, amit öt éven át lakásonként havi kilencezer forinttal törlesztettek. Az adósság most járt le, ám a lapunknak nyilatkozó lakók állítják: megbánták a fűtésátalakítást. Azt mondják: a kezdetektől problémák voltak a meleggel. Gazdája nem volt a kazánnak, az egyik lakót bízták meg, hogy felügyelje azt, ám a javításokhoz szakembert kellett hívni.

– A problémák akkor kezdődtek, amikor már az első télen alig tizenhat fok volt a lakásban – mondja Dalka Mária, az egyik lakás tulajdonosa. A tavalyi fűtési idényben kevesebb gond adódott, mivel viszonylag enyhe volt az idő. A most kezdődött fűtési szezonban még csupán néhány hűvösebb nap volt, de már megérezték a lakásban. Az asszony azt mondja: a radiátorok már át sem melegednek. Jéghidegek a fűtőtestek. Éppen ezért mindenki beszerzett egyéb melegítőeszközt.
Dalka Mária lakásában például a légkondicionálót használják erre a célra. Ezzel együtt viszont a fűtésszámla jóval magasabb a korábbinál. Egy alig ötvenöt négyzetméteres lakás éves fűtési költsége több mint háromszázezer forint.
A lakók nem tudják, mit tegyenek. Hiszen – mint mondják – ha visszatérnének a távfűtésre, elvesznének az átalakításra fordított milliók. Ám a jelenlegi állapot sem tartható fenn, hiszen hiába fizetnek többet, hidegek a radiátorok.
Forrás: Kisalföld Online